Vallomás a futásról

LegálisDrogEzt a bejegyzést az elmúlt évek futásai és közelgő születésnapom ihlették. Tanár vagyok. Hétköznapi életet élő tanár. Futó is vagyok. Hétköznapi, amatőr futó, semmi különös. Tanárként és futóként élek. Sőt! Tanárként futok, és futóként állok a katedrára. A kettő bennem elválaszthatatlan sziámi ikerpár. Így ismernek az emberek, a családom, barátaim, és mindegyikük tudja, hogy nehezen megszakítható, megszállott ember vagyok. Futás terén feltétlenül. Kötelesség terén szintén. A futás nem kötelező, mégis futok, amikor csak tudok…

Futok, amikor csak időm engedi. Lukas óráimban, és két délutáni foglalkozás között. Értekezlet vagy fogadóóra előtt, hogy bírjam a gyűrődést, és értekezlet valamint fogadóóra után jól összegyűrt aggyal. Futok két iskolai program között, sőt előtte is, de leginkább utána. Futok nagy zabálást követően, és futok, hogy újra jól bekajálhassak. Futok sóletfőzelék, babgulyás előtt, és még annál is gyorsabban sólet és babgulyás után. Futok, ha szomorú vagyok. Addig futok, míg vidám nem leszek. Kétszer annyit futok pihenőnap előtt, és kétszer annyit futok pihenőnapot követően. Tulajdonképpen még pihenőnapon is futok azzal a tudattal, hogy másnap sokat futhatok, hiszen a pihenőnapnak vége. Néha reggel futok, hogy jobban menjen a nap. Futok délben, hogy bestoppoljam az elmaradt reggeli futás miatt kialakult feszültséget. Este csak azért futok, hogy jobban essen a sör. Néha kétszer annyit futok, hogy jobban essen a két sör. Bevallom, hogy néha éjszaka is futok. Ilyenkor bárhol kocoghatok. Hegyeken, völgyeken, az Alföldön, Sri Lankán, Borneón, a Fuji oldalában, az őserdőben, a kanadai Sziklás-hegységben, de még Antarktikát is befuthatom. Hiszen futok én álmomban is, és csak az ébredés vet véget az álomfutásnak. Van úgy, hogy mogorván kelek. Ilyenkor mogorván futok. Addig futok, amíg a mogorvaságot felfalja az endorfin. Van úgy, hogy vidáman kelek. Ilyenkor majd szétvet az erő futás közben. Ilyenkor addig futok, amíg elillan az endorfin, és helyét fáradtság veszi át. Akkor is elindulok, ha betegség gyötör. Ilyenkor azért vágok bele a futásba, hogy legyőzzem a gyötrődést. Futok akkor is, ha érzem, hogy beteg leszek. Ilyenkor végig azért imádkozom, hogy ne legyek beteg. A betegség nálam ugyanolyan kategóriába esik, mint a mogorva kelés. Azaz betegség idején mogorván futok addig, míg az endorfin fel nem falja a mogorvaságot.

LegálisDrog
2014. február: A képen lányommal, Ráhellel fotózkodunk, egy különleges maratoni helyszínen. Mindketten futottunk. És együtt szereztük be a futóélményt. Ez benne a legnagyszerűbb.

Vannak olyan napok, amikor – úgy érzem – nincs időm a futásra. Ilyenkor fontossági sorba rendezem az aznapi programokat. Valahogy így: 1,2,3,4. Igen, jól gondoljátok. A futás előrébb sorol. Tehát, nincsenek olyan napok, amikor nem jut idő a futásra. Azután ott vannak az ünnepnapok. Ilyenkor ünnepi futást rendezek. Karácsonykor karácsonyi, újévkor újévi futást rendezek, de a költészet, sőt a magyar kultúra napját is futóként ünneplem, ha kéznél van a futócipőm. Ha úgy vesszük, akkor nincsenek is ünnepnapok. Csak futónapok vannak, és felcímkézem őket.

LegálisDrog

Futok mások lelki üdvéért is. Futok, ha meghal valakim. Futok frissen született rokonaimért. Futok családtagjaim szülinapján, mindig annyi kilométert, ahány évet maguk mögött tudhatnak. Ráhel most lesz tizenkilenc. A futónaptáram ezen oldalán hasonló szám áll. Fiam ősszel tizennyolc lesz, szinte pihenőnapnak érzem majd ahhoz képest, hogy feleségem áprilisban tölti be a negyvenhetediket. Erre a napra kevés programot tűzök, mert ezzel a számmal dolgom lesz. És – bár így nem kezdünk mondatot, de mégis… – egy hónap múlva magamért futok egy nagyobbacska távot. Ugyanis én is negyvenhét éves leszek. Remélem, hogy vidáman kelek majd születésem napján, mert olyankor majd szétvet az erő. Hiszen már említettem: ilyenkor addig futok, amíg elillan az endorfin és helyét átveszi a fáradtság. Nem, mégsem. Bocsánat. Születésem napján addig futok, míg elillan az endorfin, majd érkezik a fáradtság, és utána addig folytatom, míg el nem kezdődik valami leírhatatlan érzés. Hiszen születésem napjára csak egy számot biggyesztettem a naptárba. A negyvenhetest.

Csimax bejegyzése

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.